A KATA adózás törvényének 2021. évi változásai közzététettek

Közzétették a KATA adózás törvényének 2021. évi változásait

Az Országgyűlés 2020. július 03-án elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA adózás) és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása a Magyar Közlöny 168. számában 2020. július 14-én kihirdetésre került.

A módosítás eredményeként jelentősen szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályozása:

  • A kisadózó egyetlen helyen lehet KATA-s. A magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. Amennyiben ez nem teljesül 2021. január 1-jéig, úgy a NAV az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többit törli. Ezen kívül a kisadózó vállalkozás által tett, a magánszemély kisadózóként történő bejelentését visszautasítja, ha a magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel.
  • Ha a belföldi székhelyű kifizető olyan KATA adózás szabályai alá tartozó kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll,  úgy a kifizetőnek – értékhatártól függetlenül – a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
  • Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat,  a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 %-os mértékű adót fizet.

KATA adózás szigorítása

Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket, nem kell figyelembe venni:

  • a kapcsolt vállalkozástól származó összeget,
  • a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
  • a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak,
  • az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

A belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte. Majd ezt követően a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig köteles így tenni, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.

A belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.

A módosítás azon eseteket is szigorítja, amikor a KATA adózás alá eső kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt:

  • Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40 %-os mértékű adót fizet meg.
  • Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során ebben az esetben sem szükséges a törvényben meghatározott bizonyos összegeket, pl. a kapcsolt vállalkozástól megszerzett figyelembe venni.
  • Ha a kisadózó vállalkozás adót köteles fizetni, az adóévet követő év február 25-ig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tesz az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
    Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40%-os adó nem mentesíti a KATA adózás alá tartozó kisadózót a tételes adófizetés alól.

A kisadózó adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettsége:

A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kisadózó vállalkozó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. A kisadózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatni köteles továbbá a kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről, avagy annak újra keletkezéséről.

A kifizetőnek is van tájékoztatási kötelezettsége:

A tárgyévet követő év január 31-ig közölnie kell a kisadózó vállalkozás felé a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összeget. Erre azért van szükség, mert a KATA adózás alá eső vállalkozásnak az adóévet követő év február 25-ig a bevallásában havonkénti és kifizetőnkénti bontásban be kell számolnia az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.

Nem változott, hogy az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.

Forrás: https://magyarkozlony.hu