Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Átalányadózás 2023-tól
Átalányadózás feltételei megváltoztak 2022. január 1-től az egyéni vállalkozók számára, így a korábbinál vonzóbbá vált ez az adózási forma, reális alternatívát kínálva ezzel sok, jelenleg KATA adózást választó egyéni vállalkozó számára.
Az átalányadózás lehetősége az egyidejűleg több jogviszonyban álló (másodfoglalkozó) vállalkozók számára is kinyílik, az adó és járulékmentes értékhatár bevezetésével. Míg korábban az átalányadózó egyéni vállalkozó, ha heti 36 órát elérő munkaviszony mellett választotta is, jövedelme, ezáltal adóalapja után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie. 2022. január 1-től az adómentes rész ezen adóterhek alól mentesült, ezért már munkaviszony mellett is jó választás lehet vállalkozói jövedelmünk “leadózására”.
Átalányadózás 2023. évi változásai még kedvezőbbé tették az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó adó- és járulékszabályokat.
Átalányadózás bevételi értékhatárának változása 2023. január 1-től:
megszűnik az átalányadózás választásához kapcsolódó bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha:
– az adóévet megelőző évi bevétele meghaladta az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 2022. évi vállalkozói bevétele meghaladta a 24 millió forintot
– adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor is választhatja az átalányadózást, ha az adóévet megelőző évi bevétele meghaladta az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 2022. évi vállalkozói bevétele meghaladta a 120 millió forintot
egyéni vállalkozó addig adózhat az átalányadózás szerint, amíg a bevétele a 2023-as adóévben nem haladja meg:
– az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 27 840 000 forintot
– adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó éves bevétele a 2023. adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 139 200 000 forintot.
Átalányadózás választása az adóév egészére szól.
A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózás választását akkor jelentheti be, amikor bejelentkezik a NAV-hoz.
Tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe. Az is tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozónak számít, aki közvetlenül az átalányadózásra áttérés előtt kata-s adóalany volt, a bevételt ilyenkor is arányosítani kell.
Ha a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó 2023-tól áttérne az átalányadózásra, 2023. május 20-ig nyilatkozhat az átalányadózás választásáról a 2022. évi személyijövedelemadó-bevallásban. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható.
Az átalányadózás ismételt választásának feltételei
Jelentősen csökken az az időszak, amelyben az átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó. Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.
Átalányadózás egyszerűsítése:
– a háromféle költséghányadot valamennyi átalányadózó egyéni vállalkozó, köztük a nyugdíjas is alkalmazhatja
– az alkalmazandó költséghányad mértéke: 40%; 80%; 90%, mely az átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységétől függ
– adómentes adóalap összeghatár került bevezetésre, amely egyúttal tb. hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó tekintetében is adómentessé vált
– 232.000 forintos minimálbér esetén 1.392.000 forint bevétel adó- és járulékmentes 2023. január 1-től!
– 40%-os és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig választható az átalányadózás: 232.000*12*10= 27.840.000 Ft
– 40% költséghányad esetén: 2.320.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes!
– 80% költséghányad esetén: 6.960.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozás
– a járulékmentesség feltétele, hogy 36 órát elérő munkaviszonyban, társas vállalkozóként más cégben, vagy nappali rendszerű képzés alapján biztosítottak legyünk más jogcímen
– ha főállású egyéni vállalkozónak minősülünk, akkor a minimálbér/garantált bérminimum szerint tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk
– kereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér 50-szereséig lesz választható az átalányadózás: cca. 232.000*12*50 = 139.200.000 Ft
– kereskedelmi tevékenység esetén a 90%-os költséghányad számítással kell a jövedelmet meghatározni, amiből az 1.392.000 Ft adó és/vagy járulékmentes (13.920.000 Ft (ár)bevételig)
A fenti szabályok miatt külön figyelmet érdemel, ha valaki a heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy nappali hallgatói jogviszony miatt mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig!
Az alábbi bevételi / árbevételi értékhatárig a nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adó és járulékmentességet fog élvezni:
– 40%-os költséghányad esetén: 2.320.000 Ft árbevételig adómentes (2.320.000 * 60% = 1.392.000 Ft jövedelemadó és járulékmentes)
– 80%-os költséghányad esetén: 6.960.000 Ft árbevételig adómentes (6.960.000 * 20% = 1.392.000 Ft jövedelemadó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
– 90%-os költséghányad esetén: 13.920.000 Ft árbevételig adómentes (13.920.000 * 10% = 1.392.000 Ft jövedelemadó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó
Ez az árbevétel rész, így a jövedelem adómentes lesz abban az esetben is, ha nem felelünk meg a járulékmentesség kritériumának, tehát nincs heti 36 órát elérő munkaviszonyunk egyéni vállalkozóként. Ez esetben is viszont csak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell negyedévente megfizetnünk a fenti bevételi összeghatárig.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére kötelezett.
A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg.
Nem kötelezett negyedévente a minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti (szociális hozzájárulási) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha:
– minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított)
– nappali tagozatos képzésben vesz részt (más jogcímen biztosított)
– kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-től).
Az átalányadózó biztosított egyéni vállalkozó az adómentes összegig csak a minimálbér/garantált bérminimum szerint fizet járulékot és szocho adót. Afelett pedig az adóköteles átalányadóalap szerint szja-t, tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót.
A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is.
További előnye lehet az átalányadózás választásának, hogy a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármely szja adóalap kedvezményt, akár a családi adó- és járulékkedvezményt a KATA-val ellentétben.
Forrás: https://nav.gov.hu