Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Átalányadózás 2022-től
Átalányadózás feltételei megváltoztak 2022. január 1-től az egyéni vállalkozók számára. A korábbinál vonzóbbá vált ez az adózási forma, reális alternatívát kínálva ezzel sok, jelenleg KATA adózást választó egyéni vállalkozó számára.
Átalányadózás lehetősége az egyidejűleg több jogviszonyban álló (másodfoglalkozó) vállalkozók számára is kinyílik, az adó- és járulékmentes értékhatár bevezetésével. Míg korábban az átalányadózó egyéni vállalkozó, ha heti 36 órát elérő munkaviszony mellett választotta is, jövedelme, ezáltal adóalapja után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie. 2022. január 1-től az adómentes rész ezen adóterhek alól mentesülni fog, ezért már munkaviszony mellett is jó választás lehet vállalkozói jövedelmünk “leadózására”.
Átalányadózás bevételi értékhatárának változása:
Az évi 15 millió forintos bevételi értékhatár változása miatt 2022. 01.01-től, az az egyéni vállalkozó választhat átalányadózást, akinek:
– az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot
– a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 24 000 000 forintot
– az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor választhat átalányadózást, ha az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 440 000 forintot,
– a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 000 000 forintot
Az átalányadózás választása az adóév egészére szól.
A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózás választását akkor jelentheti be, amikor bejelentkezik a NAV-hoz.
Ha a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó 2022-től áttérne az átalányadózásra, 2022. május 20-ig nyilatkozhat az átalányadózás választásáról a 2021. évi személyijövedelemadó-bevallásban. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható.
Ha a kisadózó egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy átalányadózást választ, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz, hogy a jövőben nem a KATA szabályait kívánja alkalmazni, hanem áttér az átalányadózásra.
Átalányadózás egyszerűsítése 2022. január 1-től:
– háromféle költséghányad lesz, és ezeket valamennyi átalányadózó egyéni vállalkozó, köztük a nyugdíjas is alkalmazhatja
– az alkalmazandó költséghányad mértéke: 40%; 80%; 90%, mely az átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységétől függ
– megszűnik a kiegészítő tevékenységet végzők (nyugdíjas) egyéni vállalkozók korábbi kedvezőtlenebb 4 költséghányad kulcsa
– adómentes adóalap összeghatár került bevezetésre, amely egyúttal tb. hozzájárulás és szociális hozzájárulási adó tekintetében is adómentessé válik
– 200.000 forintos minimálbér esetén 1.200.000 forint jövedelem adó- és járulékmentes 2022. január 1-től!
– 40%-os és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás (2021-ben 15 millió helyett): 200.000*12*10= 24.000.000 Ft
– 40% költséghányad esetén: 2.000.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes!
– 80% költséghányad esetén: 6.000.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozás
– kereskedelmi tevékenység esetén a 90%-os költséghányad számítással kell a jövedelmet meghatározni, amiből az 1.200.000 Ft adó és/vagy járulékmentes (12.000.000 Ft (ár)bevételig)
A fenti szabályok miatt külön figyelmet érdemel, ha valaki a heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy nappali hallgatói jogviszony miatt mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevétel értékhatárig!
Az alábbi bevételi / árbevétel értékhatárig a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adó és járulékmentességet fog élvezni:
– 40%-os költséghányad esetén: 2.000.000 Ft árbevétel adómentes (2.000.000 * 60% = 1.200.000 Ft jövedelemadó és járulékmentes)
– 80%-os költséghányad esetén: 6.000.000 Ft árbevétel adómentes (6.000.000 * 20% = 1.200.000 Ft jövedelemadó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
– 90%-os költséghányad esetén: 12.000.000 Ft árbevétel adómentes (12.000.000 * 10% = 1.200.000 Ft jövedelemadó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén.
Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó
Ez az árbevétel rész, így a jövedelem adómentes lesz abban az esetben is, ha nem felelünk meg a járulékmentesség kritériumának, tehát nincs heti 36 órát elérő munkaviszonyunk egyéni vállalkozóként. Ez esetben is viszont csak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell havonta megfizetnünk a fenti bevételi összeghatárig.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére kötelezett.
A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg.
Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti (szociális hozzájárulási) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha:
• minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított)
• nappali tagozaton tanuló (más jogcímen biztosított)
• kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-től).
A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is.
További előnye lehet az átalányadózás választásának, hogy a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármely szja adóalap kedvezményt, akár a családi adó- és járulékkedvezményt a KATA adózással ellentétben.
Forrás: https://nav.gov.hu